KÁVÉ

Kávé, kávéfőző, kávégép, kávéautomata

A kávé története

A történelem homálya fedi a kávé felfedezését, és azt sem tudjuk, ki jött rá, hogy a kávé emberi fogyasztásra alkalmas. Mégis számos legenda foglalkozik ezzel a témával. A legvalószínűbb Kalid etiópiai kecskepásztor elbeszélése, amely a Krisztus utáni 3. évszázadból származik. Kalid megfigyelte, hogy kecskéi egy bizonyos bokor leveleinek és gyümölcsének elfogyasztása után nagyon izgatottá váltak és éjszaka sem tudtak nyugovóra térni. Kíváncsiságában megkóstolta a gyümölcsöt, és az élénkítő hatást önmagán is tapasztalta. Stimuláló hatása miatt kávét először Etiópia kora keresztény kolostoraiban készítettek, hogy elnyomják a hosszan tartó vallási ünnepségek során tapasztalható fáradékonyságot.

Ha a feketekávé eredete homályba vész is, az eltérő források abban megegyeznek, hogy a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik. Innen terjedt el Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba.

Egy arab szerzô, Sehabeddin Ben, úgy véli, hogy a kávéivás rituáléját az adeni mufti, Gemaleddin honosította meg a XV. század közepén Boldog Arábiában. Gemaleddin Perzsiában látta néhány honfitársát kávézni, és mikor hazatérve betegeskedni kezdett, maga is próbára tette az italt. Nemcsak meggyógyult, hanem megtapasztalta a kávé serkentő, áloműző hatását is. Fogyasztani kezdte, és ajánlotta, hogy a dervisek kávéval élénkítsék magukat az imával töltött éjszakákon.

A kávé hamarosan egész Adenben elterjedt, sôt eljutott Mekkába, Medinába, Kairóba, Damaszkuszba, Konstantinápolyba is, ekkor azonban még csak hívő  mohamedánok fogyasztották. Később, az 1500-as évek derekán megnyitottak az első kávéházak, de mikor éppen divatba jöttek volna, a vallásos mohamedánok kötelezték a muftit, hogy zárassa be őket, mivel a pörkölt kávé szénféleség, nem tetsző dolog a mohamedán vallásnak.

A tiltás ellenére az emberek otthonukban, zárt ajtók mögött hódoltak a kávézásnak, és a későbbiekben olyannyira elterjedt, hogy semmi sem szabott gátat ellene.

A XVI-XVII. században a Balkán és Észak-Afrika felé előretörő török birodalom magával vitte a kávézás szokását.A kávé tehát hamarosan megjelent Velencében. Francesco Morosini, a Velencei Köztársaság követe, 1582-es konstantinápolyi jelentésében megemlíti, hogy Keleten számos olyan üzlet van, ahol az emberek naponta többször találkoznak egymással egy forró, sötét ital mellett. Az 1600-as évek elején megnyílt az első velencei kávéház, és az olasz ízlésre újjáalakított kávézók gyorsan sokasodtak az itáliai városokban. A fanatikus hívők ezúttal VIII. Kelemen pápát próbálták rávenni arra, hogy tiltsa be “az ördögi italt”. VIII. Kelemen a legenda szerint megkóstolta a kávét, és úgy vélte, kár lenne, ha csak a hitetlenek fogyasztanák.

Az első párizsi kávéházat 1672-ben nyitotta meg egy örmény kereskedő, de a várt siker elmaradt. Később más örmény és perzsa vállalkozók is kísérleteztek sajnos eredménytelenül. Minden bizonnyal nem ismerték a francia szokásokat. Nemsokára ugyanis franciák rendeztek be elegáns, tágas helyiségeket, ahol kávét, teát, csokoládét, egyéb frissítőket kínáltak, s ide már szívesen eljöttek az írók és a társasági emberek. Ötven év múlva több mint háromszáz kávézó volt Párizsban, ám Dubois bíboros a régenskorban az 1700-as években betiltotta a kávéházi csevegéseket, és rendőri figyelem alá vonták a kávéházakat. Az első londoni kávéház néhány évvel maga mögött hagyta a párizsit. Az angol törvénykönyvek 1660-ban említik először a kávét. A kávéárusokra gallononként négy penny adót róttak ki. 1675-ben Károly király betiltotta a kávéházakat, amelyeket felforgató eszmék terjesztésével vádoltak, de a tilalmat néhány napon belül visszavonta.

Az európai piacokra többnyire Alexandria és Szmirna kikötőiből érkezett a kávé. Az ital növekvő közkedveltsége és a nagy kikötői adók miatt azonban megpróbálták a kávét a gyarmatokon is meghonosítani. A hollandok az Indonéz-szigeteken, a franciák Martinique-on és az Antillákon, az angolok, spanyolok és portugálok Ázsia és Amerika trópusi vidékein létesítettek ültetvényeket. A két leggyakoribb faj, a Coffea arabica és a Coffea robusta, Afrikából került a világ különböző tájaira.

A kávé Magyarországon

Az első kávézásra vonatkozó adat 1714-ből származik, amikor is a “katolikus rác” Cavesieder Blasius (=Kávéfőző Balázs) házat vásárolt Pesten. 1729-ben három kávés civakodásáról tanúskodik a pesti tanács jegyzőkönyve: az említett Balázs és a német Franz Reschfellner tesz panaszt az olasz Francesco Bellieno olcsó árai miatt, amellyel rontja az üzletüket… A 20. század elején már csaknem 500 kávéház működött a fővárosban, ami alkalmat adott a legkülönbözőbb foglalkozású embereknek beszélgetésre és politizálásra. Később hazánkban is kultúrtörténeti jelentőségre tesz szert maga kávéház, számos történelmi esemény dől majd el, egy csésze forró fekete mellett.

One Response to A kávé története

  1. Németh Tamás says:

    A föld népességnek kb. 83% aktív kávéfogyasztó. A kávé, az olaj után a 2. legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi termék, a víz után pedig a 2. leggyakrabban fogyasztott ital a világon.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>